25 év telt el 2001. szeptember 11. óta. A legtöbben már pontosan tudják, mi történt. Vagy legalábbis azt gondolják.
2001. szeptember 11-én négy repülőgépet térítettek el, három épületet repülőgépek találtak el, a World Trade Center két tornya összeomlott, több ezer ember meghalt, és a világ egyetlen nap alatt teljesen más lett.
Aztán eltelt néhány év.
Megjelent az interneten a 9/11 második története.
Ebben már nem csak 19 terrorista, Oszáma bin Laden és az al-Káida szerepelt.
Hanem előre tudó kormányok.
Robbanóanyagok.
Egy rakéta a Pentagonban.
Gyanús tőzsdei ügyletek.
Egy harmadik torony, amelybe nem csapódott repülőgép, mégis összedőlt.
És természetesen olyan történetek is, amelyeknél a valóságot már olyan vastag rétegben borítja be az internetes legenda, hogy nehéz megmondani, honnan indult az egész.
Most jön az öt legismertebb 9/11-es összeesküvés-elmélet.
Nem azért, hogy elhiggyük őket.
De nem is azért, hogy öt perc alatt kinevessük őket.
Hanem azért, hogy megnézzük:
mi az, ami tényleg megtörtént, mi az, amit félreértelmeztek, és van-e olyan kérdés, amelyre 25 év után sincs igazán jó válasz.
1. „A két tornyot valójában felrobbantották”
Talán ez a legismertebb 9/11-es összeesküvés-elmélet.
A gondolat egyszerű:
A World Trade Center tornyai acélból készültek, mégis viszonylag gyorsan összeomlottak.
A törmelék nagy része lefelé zuhant.
A felvételeken pedig egyesek szerint olyan hangok és jelenségek láthatók, amelyek inkább egy irányított robbantásra emlékeztetnek.
Innen már csak egy lépés az elmélet:
a repülőgépek és a tüzek csak a történet egyik részei voltak, az épületeket előre elhelyezett robbanóanyagokkal semmisítették meg.
Elsőre tényleg elég látványos elmélet.
Csakhogy van egy probléma.
Mit találtak a vizsgálatok?
A NIST többéves vizsgálatot végzett a két torony összeomlásáról. Több mint 200 szakértő dolgozott az ügyön, több tízezer dokumentumot, több mint 7000 videórészletet és 7000 fényképet vizsgáltak, valamint 236 acéldarabot elemeztek.
A következtetésük szerint az összeomlást a repülőgépek becsapódása által okozott szerkezeti sérülések és az ezt követő tüzek együtt indították el.
A NIST külön vizsgálta a kontrollált robbantás lehetőségét is.
Nem találtak olyan bizonyítékot, amely robbanóanyagok használatát támasztaná alá.
Sőt, a videófelvételek alapján az összeomlás a becsapódási és tűzszinteken kezdődött, majd onnan terjedt lefelé.
De van egy érdekes csavar
A NIST nem végzett robbanóanyag- vagy termitmaradvány-vizsgálatot az acélon.
Ez az a mondat, amelyet az összeesküvés-elméletek hívei előszeretettel idéznek.
És önmagában valóban jogos kérdés:
Ha valaki azt állítja, hogy nem volt robbanóanyag, miért nem keresték meg közvetlenül a maradványait?
A NIST válasza az, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt szükség ilyen vizsgálatra ahhoz, hogy a robbantásos hipotézist elutasítsák.
Ez valószínűleg nem fogja meggyőzni azt, aki már eleve úgy gondolja, hogy a hivatalos vizsgálat része volt az eltussolásnak.
És itt el is érkeztünk a probléma lényegéhez.
Ha minden ellenkező bizonyíték automatikusan az összeesküvés bizonyítéka, akkor az elméletet gyakorlatilag lehetetlenség megcáfolni.
Ez már nem igazán tudományos vita.
2. „És akkor mi a franc volt a WTC 7-tel?”
Na, ez már érdekesebb.
Mert itt tényleg van egy olyan épület, amelyre még ma is sokan felkapják a fejüket.
A World Trade Center 7 egy 47 emeletes épület volt Manhattanben.
Nem csapódott bele repülőgép.
Délután mégis összeomlott.
Ez önmagában elegendő volt ahhoz, hogy az internet egyik kedvenc 9/11-es rejtélyévé váljon.
A felvételeken az épület viszonylag szimmetrikusan, lefelé omlik össze.
Sokak szerint pontosan úgy, ahogy egy kontrollált robbantással előkészített épület.
És innen származik az egyik legerősebb 9/11-es elmélet:
A WTC 7-et szándékosan felrobbantották.
A hivatalos magyarázat
A NIST szerint a WTC 7-ben több emeleten órákon át égtek a tüzek.
A hő hatására az acélszerkezet kitágult, egy kritikus szerkezeti kapcsolat meghibásodott, majd az összeomlás fokozatosan továbbterjedt az épületben.
A vizsgálat szerint végül a 79-es oszlop elvesztése indította el azt a szerkezeti folyamatot, amely az egész épület összeomlásához vezetett.
A NIST azt is megvizsgálta, hogy használhattak-e termitet vagy más anyagot.
A következtetésük szerint ez rendkívül valószínűtlen volt, és nem találtak olyan bizonyítékot, amely szándékos robbantásra utalna.
És itt jön az a rész, amit érdemes fejben tartani
A WTC 7 valóban különleges eset.
Nem azért, mert bizonyítottan felrobbantották.
Hanem azért, mert egy magas épület elsősorban tűz következtében történő progresszív összeomlása rendkívül ritka esemény.
Ezért teljesen érthető, hogy az emberek kérdéseket tettek fel.
De:
„Ez nagyon furcsán néz ki” nem ugyanaz, mint „bizonyítottan felrobbantották”.
És jelenleg nincs olyan bizonyíték, amely a robbantásos magyarázatot erősebbé tenné a NIST által dokumentált szerkezeti magyarázatnál.
Konteóérték: 10/10.
Bizonyíték a robbantásra: nincs meggyőző.
A kérdés, hogy miért omlott össze így: teljesen legitim.
3. „A Pentagonba nem is egy Boeing csapódott”
Ez az egyik leglátványosabb elmélet.
A történet szerint a Pentagonba becsapódó objektum nem lehetett egy Boeing 757-es.
Egyes változatok szerint rakéta volt.
Mások szerint katonai repülőgép.
Megint mások szerint valamilyen speciális fegyver.
Az elmélet támogatói gyakran a helyszínről készült fényképekre hivatkoznak.
Hol van a hatalmas repülőgép?
Hol vannak a szárnyak?
Miért nem látszik egyértelműen az egész Boeing?
És miért tűnik olyan kicsinek a becsapódás nyoma?
A probléma az elmélettel
A Pentagonba csapódó gép az American Airlines 77-es járata volt.
A gépen 64 ember tartózkodott.
A Pentagonban pedig további 125 ember halt meg.
Az FBI az egyik legnagyobb történelmi nyomozásaként kezeli a 9/11 ügyét, amelyben több százezer nyomot követtek, és a 19 eltérítőt a támadás után rövid időn belül azonosították.
A repülőgép útvonaláról, a személyzetről, az utasokról, a légiforgalmi kommunikációról és a roncsokról nem egyetlen fénykép létezik.
Hanem hatalmas mennyiségű bizonyíték.
A „rakéta volt” elméletnek pedig van egy igen komoly problémája:
ha rakéta volt, akkor mi történt az American Airlines 77-es járatával és annak utasaival?
Egy ilyen elmélethez nem elég azt mondani, hogy „nem látszik elég jól a repülőgép”.
Egy teljesen alternatív eseménysort kellene bizonyítani.
Erre pedig nincs meggyőző bizonyíték.
De akkor miért tűnik furcsának a videó?
Mert egy több száz tonnás repülőgép és egy hatalmas betonépület találkozása nem úgy néz ki, mint egy hollywoodi katasztrófafilm.
A becsapódás sebessége, az épület szerkezete és az üzemanyag égése miatt a repülőgép jelentős része nagyon rövid idő alatt szétesett és beégett.
A helyszíni fényképek pedig egy káoszt mutatnak.
És a káosz ritkán néz ki úgy, mint egy tankönyvi ábra.
Konteóérték: 8/10.
Bizonyíték rakétára: nincs.
A Pentagon-becsapódás képei valóban zavarba ejtőek: igen.
4. „Valaki előre tudta – és még pénzt is keresett rajta”
Ez már az a konteó, amely első hallásra különösen jól hangzik.
Mert nem kell hozzá rakéta.
Nem kell hozzá robbanóanyag.
Csak néhány gyanús tőzsdei ügylet.
A támadások előtt ugyanis szokatlan mennyiségű eladási opciós ügylet történt többek között az American Airlines és a United Airlines mögött álló vállalatok részvényeire.
Magyarul:
valaki úgy fogadott a részvények esésére, hogy abból rengeteget kereshetett, ha valami nagy baj történik.
És aztán két nappal később megtörtént szeptember 11.
Na, ez azért elég hátborzongató.
Csakhogy a történet itt fordul egyet
Az amerikai Securities and Exchange Commission, vagyis a SEC 2001. szeptember 12-én vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy valaki rendelkezett-e előzetes információval a támadásokról és ennek alapján kereskedett-e.
A vizsgálat során több mint 9,5 millió értékpapír-tranzakciót elemeztek.
Megvizsgálták többek között az amerikai légitársaságokhoz, biztosítókhoz, bankokhoz és más érintett vállalatokhoz kapcsolódó kereskedéseket.
A SEC végül azt közölte:
nem találtak bizonyítékot arra, hogy bárki a 9/11 előzetes ismeretében kereskedett volna.
A 9/11 Commission jelentése ugyanakkor elismerte, hogy valóban voltak szokatlan ügyletek.
Csakhogy amikor megvizsgálták őket, azoknak más magyarázata volt.
A híres United Airlines-opciós ügylet például valóban feltűnő volt, de a vizsgálat szerint az ügylet 95 százalékát egy olyan amerikai intézményi befektető kötötte, akinek nem volt kimutatható kapcsolata az al-Káidához.
Ez nagyon jó példa arra, hogyan születik egy konteó.
Van egy valódi adat.
→ Szokatlan tőzsdei aktivitás.
Jön hozzá egy logikus kérdés.
→ Ki tudhatott róla előre?
Majd megszületik a következtetés.
→ Tehát valaki tudta.
Csakhogy a harmadik lépést már nem támasztotta alá a vizsgálat.
Konteóérték: 9/10.
Gyanúsnak tűnő adat: igen.
Bizonyíték előzetes tudásra: a vizsgálatok szerint nincs.
5. „Az amerikai kormány tudott róla – és hagyta megtörténni”
Talán ez a legnagyobb 9/11-es konteó.
És itt jön a kellemetlen rész:
ennek az elméletnek van egy olyan része, amely nem is összeesküvés-elmélet.
Az amerikai hatóságok tényleg rendelkeztek információkkal az al-Káida jelentette veszélyről.
Az FBI Phoenix Field Office egyik ügynöke 2001 júliusában olyan feljegyzést küldött, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy bin Laden emberei repülési képzésben vehetnek részt az Egyesült Államokban.
A különböző amerikai szervek emellett más információkkal is rendelkeztek az al-Káida működéséről.
A probléma az volt, hogy az információk nem álltak össze egyetlen világos képpé.
Ez óriási különbség.
„Tudták, hogy veszélyes az al-Káida”
Ez igaz.
„Tudták, hogy szeptember 11-én négy repülőgépet fognak eltéríteni és épületekbe vezetni”
Erre nincs bizonyíték.
És ez a két állítás gyakran úgy kerül egymás mellé az interneten, mintha ugyanazt jelentené.
Nem ugyanaz.
Egy hírszerző szolgálatnak lehetnek információi arról, hogy egy terrorszervezet támadást készít elő.
Ez még nem jelenti azt, hogy ismeri a pontos dátumot, a célpontot és az elkövetés módját.
De voltak valódi mulasztások
Igen.
És ezt nem valamelyik YouTube-csatorna találta ki.
A 9/11 Commission egyik legfontosabb következtetése éppen az volt, hogy az amerikai kormányzati szervek nem osztották meg megfelelően egymással az információkat, és nem sikerült a rendelkezésre álló jeleket időben összeilleszteni.
Az FBI saját történeti összefoglalója szerint a 9/11 utáni nyomozás több százezer nyomot követett, és a támadás alapvető részleteit hatalmas volumenű bizonyíték alapján rekonstruálták.
Vagyis a történet egyik legnagyobb iróniája talán éppen ez:
nem feltétlenül az volt a probléma, hogy senki sem tudott semmit.
Hanem az, hogy túl sok ember tudott valamit, csak senki nem látta időben az egész képet.
Ez sokkal kevésbé látványos történet.
De valószínűleg sokkal közelebb áll a dokumentumokhoz.
Konteóérték: 10/10.
Valós előzmények: nagyon erősek.
Bizonyíték arra, hogy az amerikai kormány szándékosan hagyta megtörténni: nincs meggyőző bizonyíték.
+1: És mi van Szaúd-Arábiával?
Na, ha már eljutottunk idáig, ezt egyszerűen nem lehet kihagyni.
A 19 eltérítő közül 15 szaúdi állampolgár volt.
Évek óta felmerült a kérdés, hogy kaptak-e segítséget Szaúd-Arábiához köthető személyektől az Egyesült Államokban.
És itt már tényleg vannak dokumentumok, amelyek miatt a téma nem söpörhető le azzal, hogy „konteó”.
Az FBI későbbi, részben feloldott dokumentumaiban szaúdi személyek és a gépeltérítők kapcsolataival foglalkozó nyomozati anyagok is szerepelnek. Az FBI saját archívuma szerint az elmúlt években további, korábban titkos dokumentumokat is feloldottak.
Egy 2012-es, később részben nyilvánosságra hozott FBI-anyag például olyan bizonyítékokra hivatkozott, amelyek szerint egy szaúdi tisztviselő kapcsolatban állhatott a gépeltérítők támogatásával gyanúsított személyekkel. Az ügyet éveken át vizsgáló FBI-csoport, az úgynevezett Operation Encore azonban maga is küzdött azzal, hogy a bizonyítékokból mi bizonyítható ténylegesen.
Ez nagyon fontos különbség.
Szaúdi kapcsolatok és gyanús személyek: dokumentált.
A szaúdi állam bizonyított részvétele a 9/11 megszervezésében: nem bizonyított.
És ez pontosan az a szürke zóna, amelyből a legjobb összeesküvés-elméletek születnek.
Van benne valami.
Csak nem feltétlenül az, amit később ráépítettek.
Akkor most melyikből lett igazán konteó?
Talán nem is az a legérdekesebb kérdés, hogy „melyik elmélet igaz?”
Hanem az, hogy hogyan alakultak ki.
Vegyük a legegyszerűbb példát.
Volt egy szokatlan tőzsdei tranzakció.
Tény.
↓
Valaki ebből arra következtetett, hogy valaki előre tudott a támadásról.
Feltételezés.
↓
Másvalaki szerint ezt csak a kormány vagy a terroristákhoz közel álló emberek tudhatták.
Újabb feltételezés.
↓
Huszonöt évvel később valaki már úgy meséli el, mintha bizonyított lenne:
„A terroristák előre kereskedtek a tőzsdén.”
És ekkor már három teljesen különböző dologról beszélünk:
tény → következtetés → legenda.
Ugyanez történt a WTC 7-tel.
Ugyanez történt a Pentagonnal.
Ugyanez történt az amerikai hírszerzés mulasztásaival.
És valószínűleg ugyanez történik majd még évekig minden olyan dokumentummal, amelyet egyszer feloldanak a titkosítás alól.
25 év után egy dolog biztos
A 9/11 története sokkal bonyolultabb annál, mint hogy:
„A hivatalos verzió minden részlete igaz.”
De annál is bonyolultabb, mint hogy:
„Ha valami nincs megmagyarázva, akkor biztosan összeesküvés áll mögötte.”
A két szélsőség között van egy sokkal érdekesebb terület.
Ott vannak a valódi mulasztások.
A valódi titkosított dokumentumok.
A valódi hírszerzési hibák.
A valóban szokatlan események.
A valóban furcsa részletek.
És mellettük azok a történetek, amelyeket az internet az évek során ezekből felépített.
A 9/11 Commission iratai között például ma is jelentős mennyiségű nemzetbiztonsági szempontból minősített anyag található. A National Archives szerint a bizottság mintegy 570 köblábnyi iratot adott át, amelyek nagy része valamilyen minősítés alá esett.
Az FBI pedig az elmúlt években is tett közzé újabb 9/11-hez kapcsolódó dokumentumokat a 2021-ben elindított deklasszifikációs folyamat keretében.
Vagyis a történetnek valóban vannak még olyan részei, amelyeket nem ismerünk teljes egészében.
Ez azonban önmagában nem bizonyít semmilyen nagy összeesküvést.
Csak azt bizonyítja, hogy 25 év után sem tudunk mindenről mindent.
És talán ez az egész történet legfontosabb tanulsága.
A végén pedig marad egy kérdés
Nem az, hogy:
„Te elhiszed a 9/11 hivatalos verzióját?”
Hanem:
„Te hol húzod meg a határt a jogos kérdés és az összeesküvés-elmélet között?”
Mert szeptember 11. után valóban történtek olyan dolgok, amelyeket a hivatalos vizsgálatok később is súlyos hibának minősítettek.
Valóban voltak olyan információk, amelyeket a hatóságok nem használtak fel megfelelően.
Valóban vannak dokumentumok, amelyek csak évekkel később váltak nyilvánossá.
És valóban vannak olyan részletek, amelyekről ma is vitatkoznak.
De ebből nem következik automatikusan, hogy minden, amit az interneten 9/11-ről olvastunk, igaz.
Ahogy az sem következik, hogy minden kérdésre elég válasz az:
„A kormány megvizsgálta, tehát biztosan nincs itt semmi látnivaló.”
Talán éppen ezért érdemes 25 év után újra megnézni szeptember 11. történetét.
Nem azért, hogy újabb összeesküvést találjunk.
Hanem azért, hogy megtanuljuk megkülönböztetni egymástól a tényt, a kérdést, a bizonyítékot és a legendát.
És ez a négy dolog 2001. szeptember 11. óta néha egészen elképesztő módon keveredik egymással.
